Thomas vagonnal / Thomas cake

Egy kedves barátnőm, -aki már 14 éves nagylány- megkért egyszer, hogy készítsek neki tortát! Nagyon örültem, de elképzelés híján, azt tanácsoltam neki, hogy nézzen körbe a blogomon... Azt a választ kaptam, hogy a blogról még véletlenül se készítsek semmit... (???) mert ott csak kisgyerekeknek való mesefigurás torták vannak!!! :))) Gyarapítom a kínálatot, ugyanis az elmúlt héten 2-4 éveseknek készültek a torták... ha az én Zsani barátnőm gyönyörű szemecskéi nem is csillannak fel a torták láttán, remélem lesz akinek tetszenek majd. :))

Nagyon nagyon maximalista, nagyon nagyon tehetséges, nagyon nagyon profi, szakmájában világbajnok anyuka kért meg, hogy hercegnője szülinapjára készítsek egy Thomas tortát. Mivel Thomas sűrűn "pöfögött" az elmúlt hónapokban a sütödémben, sima ügynek gondoltam... tévedtem... (Őszinte embernek tartom magam, ezért a blogomban nem csak a szépet és a külső csilli-villi tökéletességet szeretném megmutatni, hanem azt is, hogy milyen nehézségek, nem várt dolgok irányítják egy-egy torta alakulását. Magyarul, nehogy bárki is feladja, ha összeesik a piskóta,  folyós lesz a krém, kiszakad a burkolás... stb., mert minden tortánál felmerül vmi hiba, amit ott akkor, meg kell oldani... Megoldás pedig mindig van, csak néha -pláne amikor már a fejünk búbja is keményítős :) - nehéz megtalálni...)

 Sütöttem két téglalap alakú faragható piskótát. Az egyikből -nagyjából- kifaragtam Thomast, a másikat pedig félretettem a vagonnak.
Tölteléknek kókuszos trüffel krémet találtunk ki, amit a következő képpen készítettem:

Hozzávalók:
3cs. tejszín ízű pudingpor
18ek. cukor
3dl kókusztej
6dl növényi tejszín
200-400g kókuszreszelék (attól függően, mennyire szeretnénk sűrűre és kókuszosra a krémet)

A pudingport elkeverjük a cukorral, csomómentesre keverjük a kókusztejjel, majd hozzáadjuk a tejszínt. Tűzre/főzőlapra téve folyamatos keverés mellett felforraljuk. Hagyjuk kihűlni, majd 2-3 órára hűtőbe tesszük. Végül botmixerrel áttörjük, robotgéppel összekeverjük (ennél a krémnél különösen figyelni kell a zsírkicsapódásra) és beleforgatjuk a tetszés szerinti mennyiségű kókuszreszeléket.
A trüffel krémet így készítem.

A piskótákat igyekeztem minél vékonyabbra vágni, így ha jól emlékszem Thomas 6-7 sor krémmel volt töltve. (a faragott tortáknál, nagyon fontosnak tartom a sok -faragható piskótához használható- krémet, mivel ez a tészta -pont azért hogy jól faragható legyen- nagyon sűrű...). A két krémet külön-külön habzsákba töltöttem és körkörösen (egy kör trüffel, egy kör kókuszkrém, ismét trüffel, majd kókusz...) haladtam a piskóta belsejéig. Thomast trüffel krémmel húztam át kívülről, míg a vagont fordított sorrendben (kókusz krémmel indítva) töltöttem, meglepetésként (rakományként) Bounty szeletet tettem a krém közé, kívülről pedig kókuszkrémet kentem a burkolás alá.

Mindkét tortát fehérrel burkoltam és -sajnos- airbrushal fújtam kékre. Amíg legyártottam a tartozékokat hűtőbe tettem a tortákat... :( A vagont vettem ki először. Éppen kész lettem a csinosításával, amikor a következő látvány fogadott:

"Megizzadt" a hűtő, kontra 30C-os nyári hőség okozta különbözetben... :( Ez begyúrt színű tortánál is csúnya, de airbrushal fújtnál a kicsapódó víz leoldja a vizes alapú ételfestéket a tortáról... :(((( Tudtam, hogy Thomassal is így járok, ezért a hűtőből kivéve már szedtem is le róla a K2-t. Begyúrtam kékre egy másikat és újra burkoltam Sodor sziget hősét. Mivel kislánynak készült a torta tettem rá virágokat és egy pillangót. A vagont sajnos már nem tudtam újra elkészíteni...
Ilyen lett a végeredmény!

Kedves maximalista ismerősömre rá is hoztam a frászt telefonon, hogy így nem jó, meg úgy nem jó... Hogy őt idézzem: "Már felkészültem, hogy egy szörnyet hozol nekem!" :) ... De persze végeredményben köze sem volt semmilyen 7 fejű sárkányhoz, vagy ijesztő vonathoz... csak nagyon bosszantott, hogy ... nem lett tökéletes... :( A szülinapi zsúron -szerencsére- ezt másképpen gondolták és az ízével is nagyon meg voltak elégedve! ;))